-
-
-
-
-Tiszadobról röviden
Tiszadob Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnyugatibb részén fekvő, a Tisza bal partján, Nyíregyházától ötven kilométerre egy a Tisza egykori holdsarló alakú félszigetére települt ősrégi község.
Az első írásos emlék melyben megemlítik nevét, 1220-ból származik.
Területe ma 8273 hektár, ami közel 3000 lakos élettere. Tiszadob földrajzi fekvése a kulturális adottságai szempontjából meghatározó, mivel három az UNESCO által Világörökségnek nyilvánított helyszín közelében helyezkedik el: Tokaj, Hortobágy, Aggtelek.
A község 1265-ig királyi várbirtok volt, majd a Guth-Keled nemzetség tulajdona lett, annak is a Dobi ágáé, a Doby családé. A birtok, beházasodás révén később az Andrássy család tulajdonába került. Az id. gróf Andrássy Gyula által 1880-90 között építetett háromszintes főúri kastély, a magyarországi műemlékek körében kiemelkedő helyet foglal el.
Ma már kultúrtörténeti jelentőséggel bír az a tény, hogy 1846 augusztusában Széchenyi István irányításával itt kezdődött el a Tisza-szabályozás, mely emlékét a Széchenyi, Vásárhelyi és az Andrássy emlékművek őrzik. A Tisza szabályozása után kialakult egy 12 km hosszú, 85 hektárnyi természetvédelmi oltalom alatt álló holtág-rendszer.
Az Élő-Tiszán való átkelést Pontonhíd és egy komp biztosítja.
Tiszadob településszerkezete az elmúlt századokban jelentősen nem változott. Megmaradtak a Holt-Tiszával párhuzamos utcák, és az azokra merőleges a Tiszára lefutó kis utcák, közök, valamint a teljesen szabálytalanul kialakult zsákutcák. Mindezek nagyon hangulatos környezetet adnak, akár el is felejthetjük, hogy az Alföldön vagyunk.
Tiszadob nevének eredetére vonatkozóan több feltételezés áll fenn:
- Kuki Lajos, volt általános iskolai igazgató és tanár szerint a szláv hangzású „dub” szó a községet szinte minden oldalról határoló tölgyerdőktől ered. A szó szlávul tölgyet, cserfát jelent.
- Idős tiszadobi lakosok mesélték, hogy a község neve valamikor „Tiszadomb” volt. A község ugyanis dombon, egy magaslaton terül el. Majd később, az idő múlásával az „m” betű kimaradt, elmaradt belőle.
- Nyáradi Mihály, nyíregyházi néprajzos kutatásai szerint a dob (dub) szónak vízdob, vagyis vízbugyborék értelmet is tulajdoníthatjuk. Egy már nem használt magyar szó szerint vizenyős helyen, mocsaras területen gyakran keletkező buborékot „vízdob”-nak nevezték. A község területén és határában igen sok helyen keletkezett ilyen.
Ezt alátámasztják a 2005 májusában, Tiszadobon, az Andrássy kastélyban megtartott történész találkozó résztvevői is. Neves magyar és külföldi történész-professzorok is ezt az álláspontot vallják.
