EMLÉKMŰVEK

Az I. világháborúban elhunyt tiszadobi hősi halottaknak állít emléket a tiszafák és tölgyfák ölelésében az Andrássy utcában lévő parkban látható emlékmű. Az 1936-ban felavatott alkotás Debrecen Márton szobrászművész munkája.

A II világháború tiszadobi áldozatainak emlékét Győrfi Lajos szobrászművész által készített alkotás őrzi (1991-ben avatták fel) a Bocskai és a Kossuth utca kereszteződésénél lévő parkban. A háborúban hősi halált haltak névsorát egy kettétört lövedéket szimbolizáló kőtömbbe vésve állít örök emléket.

A Holocaust tiszadobi áldozatainak állít emléket az Úttörő úton látható emlékmű. Az “Útnak vándorai figyeljétek és lássátok, van-e oly fájdalom, mint a mi fájdalmunk.” felirat alatt 61 név van kőbe vésve.

A település központjában a Szabadság téren látható a Milleniumi emlékmű. Csodálatos környezetben, gondozott parkban, fák és virágok társaságában. Hazánk ezeréves fennállásának tiszteletére emeltette 1896-ban Tiszadob Községe.

A Darab-Tisza és a Falusi-Tisza közötti keresztgáton található ez a kőoszlop, amit 2010-ben a régi nyári-gát koronaszintjén állíttatott Tiszadob Nagyközség Önkormányzata, köszönetképpen az új gátért.

Tiszadob egyik fontos eseménye volt a Tisza-szabályozás, mely ma már kultúrtörténeti jelentőséggel bír.
1846. augusztus 27.-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett gróf Széchenyi István első ünnepélyes kapavágásával vette kezdetét az egész Tisza-szabályozás. A munka a Dob-Szederkényi 8.1 km hosszú átvágással, ezzel párhuzamosan a balpartgát építésével kezdődött. Az első kapavágás emlékére a balparti gát „Széchenyi-gát” nevet kapta. A leghosszabb átvágást gróf Andrássy Gyuláról nevezték el, mert Ő az elsők között kapcsolódott be az országos mozgalomba és birtokán kezdődött el a nagy munka, amely megszüntette a Tisza hurokszerű kanyarulatait.
A munkálatok megkezdésének helyén, az urkomi magaslaton egymás közelében találhatóak azok az emlékművek, melyet a helyiek hármas-emlékműnek neveznek. Zarándokhely, a Tisza-szabályozás „panteonja”.

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar szabályozási munkálatainak elismerése jeléül állított emlékoszlopán, a következő felirat olvasható:
Gróf Széchenyi Istvánnak a Tiszaszabályozás nagy műve megindítójának, ahol ő maga a munkát megkezdte, hálás emlékül emelte az Alsó – Zabolchi Tiszaszabályozó Társulat 1865.

„Két hatalom versenge soká e róna bírásán
Emberi szorgalom és a vizek ős eleme.
Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szorítá
Szózata, s a nagy tér szabad és a mienk.”
/Szász Károly/

Vásárhelyi Pál kiváló vízimérnök, hűséges munkatárs, akinek átfogó tervei alapján indították el a szabályozás munkálatait, az Országos Vízügyi Hivatal 1969-ben állított emlékművet. A monumentális Vásárhelyi-szobor, illetve a mellvéden lévő dombormű, amely a szabályozási munkamozzanatokat ábrázolja Gantner Jenő szobrász alkotása. A szobor alatt Vörösmarty Mihály sorai olvashatóak

„Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja!
Látom-e zöld koszorús róna virányidat?
Eljön-e a délibáb tündérpalotával álmom
Képeihez, szebbnek festeni a honi tért?
Óh, siket és vak föld, de ha nemzetem egykor idézné
Hű nevemet, lelkem hallja, s megérti e szót.”

A gróf Andrássy Gyula emlékművét 1909-ben emelték, mely Sárkány István szobrászművész alkotása. Az emlékmű nyugati oldalán a következő sorok olvashatóak:
„Gróf Andrássy Gyulának a Tisza-szabályozás körül kifejtett érdemei elismeréséül 1909.”
A mesterségesen képzett kis halom tetején áll az Ármentesítő Társulat által épített mű. A szemcsés homokkőből emelt, három oszlopos, nagy teherbírású tömör oszlop, mintha három emberi kar: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál és Andrássy Gyula emlékét jelképezné. Egy vörösréz gömböt, a Földünket tartják kezükben.