TISZADOB TÖRTÉNETE

TISZADOB

Közigazgatásilag Szabolcs, kultúrtörténeti gyökereiben inkább hajdú, megélhetésének kényszervonzalma, főként az elmúlt évtizedek ipari-kenyere nyomán, Borsodhoz köti.

Honfoglalás kori település, népi építészete és faluszerkezete az Árpád-kor emlékét idézi. 1846-ban itt, az “Alföld árvízi kapujában” tette gróf Széchenyi István a Tisza szabályozás nagy művének első kapavágását. A kor és a mű kiemelkedő személyeinek, Széchenyi Istvánnak, Vásárhelyi Pálnak és Andrássy Gyulának állít emléket a hármas emlékmű, amelyek külön-külön is impozáns látványt nyújtanak.

A község 1000 hektárnyi természetvédelmi területéhez holtágak, ártéri erdők, füves puszták tartoznak. A kiváló ártéri életfeltételeknek köszönhetően a terület növény- és állatvilága páratlan gazdagságú. A Tisza legnagyobb gémtelepén, a Tölgyes-erdőben 80-90 pár gém építi malomkeréknyi fészkét a fák csúcsa közelében.

 

Tiszadob története

 

Neve lehet személynév is, de esetleg szláv eredetű, tölgyfa jelentésű közszó. 1338-ban két részből állott és a Gut-Keled nemzetségé volt. A XIV. század folyamán a nemzetségből kiágazott Doby család birtoka volt, 1397-ben Doby Mihály Zsigmondtól új adomány címén bírta. Doby Péter fia, György 1437-ben negyedrészét leánynegyed fejében Losonczy István özvegyének engedte át. Ekkoriban népes falu, 51 lakott és 3 puszta telek van benne, továbbá egy torony nélküli templom, amely alatt temetkezőhely van. A XVI. század közepén a Monaki család volt a földesura, de a falu a hódoltság területére esett. 1588-ban a Monaki nemesek 27 jobbágyát a törökök “megrablottak volt, sok puszta háza van, akinek az urát a török vitte el”. Ankreiter Mihály 1630-ban kelt végrendeletében említi Báthori István által neki adományozott udvarházát. A végrendeletet II. Ferdinánd 1635-ben hagyja jóvá. A Monakiak a XVII. század közepéig bírták. 1654-ben már Andrássy Miklós és János voltak a földesurai, és ettől kezdve 1945-ig a család bárói, majd a grófi ága bírta. 1730-ban Andrássy Ferenc és József vásárjogot szerzett a falu számára; a középkor óta meglevő révjogát 1726-ban megerősítették.

Tiszadob egyik fontos eseménye volt a Tisza-szabályozás, mely ma már kultúrtörténeti jelentőséggel bír.

1846. augusztus 27.-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett gróf Széchenyi István első ünnepélyes kapavágásával vette kezdetét az egész Tisza-szabályozás. A munka a Dob-Szederkényi 8.1 km hosszú átvágással, ezzel párhuzamosan a balpartgát építésével kezdődött. Az első kapavágás emlékére a balparti gát “Széchenyi-gát” nevet kapta. A leghosszabb átvágást gróf Andrássy Gyuláról nevezték el, mert Ő az elsők között kapcsolódott be az országos mozgalomba és birtokán kezdődött el a nagy munka, amely megszüntette a Tisza hurokszerű kanyarulatait.

A munkálatok megkezdésének helyén, az urkomi magaslaton egymás közelében találhatóak azok az emlékművek, melyet a helyiek hármas-emlékműnek neveznek. Zarándokhely, a Tisza-szabályozás “panteonja”. (ONÁ)

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar szabályozási munkálatainak elismerése jeléül állított emlékoszlopán, a következő felirat olvasható:

Gróf Széchenyi Istvánnak a Tiszaszabályozás nagy műve megindítójának, ahol ő maga a munkát megkezdte, hálás emlékül emelte az Alsó – Zabolchi Tiszaszabályozó Társulat 1865.

“Két hatalom versenge soká e róna bírásán
Emberi szorgalom és a vizek ős eleme.
Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szorítá
Szózata, s a nagy tér szabad és a mienk.”

 /Szász Károly/

 

Vásárhelyi Pál kiváló vízimérnök, hűséges munkatárs, akinek átfogó tervei alapján indították el a szabályozás munkálatait, az Országos Vízügyi Hivatal 1969-ben állított emlékművet. A monumentális Vásárhelyi-szobor, illetve a mellvéden lévő dombormű, amely a szabályozási munkamozzanatokat ábrázolja Gantner Jenő szobrász alkotása. A szobor alatt Vörösmarty Mihály sorai olvashatóak

“Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja!
Látom-e zöld koszorús róna virányidat?
Eljön-e a délibáb tündérpalotával álmom
Képeihez, szebbnek festeni a honi tért?
Óh, siket és vak föld, de ha nemzetem egykor idézné
Hű nevemet, lelkem hallja, s megérti e szót.”

 

gróf Andrássy Gyula emlékművét 1909-ben emelték, mely Sárkány István szobrászművész alkotása. Az emlékmű nyugati oldalán a következő sorok olvashatóak:

“Gróf Andrássy Gyulának a Tisza-szabályozás körül kifejtett érdemei elismeréséül 1909.”

A mesterségesen képzett kis halom tetején áll az Ármentesítő Társulat által épített mű. A szemcsés homokkőből emelt, három oszlopos, nagy teherbírású tömör oszlop, mintha három emberi kar: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál és Andrássy Gyula emlékét jelképezné. Egy vörösréz gömböt, a Földünket tartják kezükben.

 

Back to Top

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support