TISZADOB

Közigazgatásilag Szabolcs, kultúrtörténeti gyökereiben inkább hajdú, megélhetésének kényszervonzalma, főként az elmúlt évtizedek ipari-kenyere nyomán, Borsodhoz köti.

Honfoglalás kori település, népi építészete és faluszerkezete az Árpád-kor emlékét idézi. 1846-ban itt, az “Alföld árvízi kapujában” tette gróf Széchenyi István a Tisza szabályozás nagy művének első kapavágását. A kor és a mű kiemelkedő személyeinek, Széchenyi Istvánnak, Vásárhelyi Pálnak és Andrássy Gyulának állít emléket a hármas emlékmű, amelyek külön-külön is impozáns látványt nyújtanak.

A község 1000 hektárnyi természetvédelmi területéhez holtágak, ártéri erdők, füves puszták tartoznak. A kiváló ártéri életfeltételeknek köszönhetően a terület növény- és állatvilága páratlan gazdagságú. A Tisza legnagyobb gémtelepén, a Tölgyes-erdőben 80-90 pár gém építi malomkeréknyi fészkét a fák csúcsa közelében.

Tiszadob története

Neve lehet személynév is, de esetleg szláv eredetű, tölgyfa jelentésű közszó. 1338-ban két részből állott és a Gut-Keled nemzetségé volt. A XIV. század folyamán a nemzetségből kiágazott Doby család birtoka volt, 1397-ben Doby Mihály Zsigmondtól új adomány címén bírta. Doby Péter fia, György 1437-ben negyedrészét leánynegyed fejében Losonczy István özvegyének engedte át. Ekkoriban népes falu, 51 lakott és 3 puszta telek van benne, továbbá egy torony nélküli templom, amely alatt temetkezőhely van. A XVI. század közepén a Monaki család volt a földesura, de a falu a hódoltság területére esett. 1588-ban a Monaki nemesek 27 jobbágyát a törökök “megrablottak volt, sok puszta háza van, akinek az urát a török vitte el”. Ankreiter Mihály 1630-ban kelt végrendeletében említi Báthori István által neki adományozott udvarházát. A végrendeletet II. Ferdinánd 1635-ben hagyja jóvá. A Monakiak a XVII. század közepéig bírták. 1654-ben már Andrássy Miklós és János voltak a földesurai, és ettől kezdve 1945-ig a család bárói, majd a grófi ága bírta. 1730-ban Andrássy Ferenc és József vásárjogot szerzett a falu számára; a középkor óta meglevő révjogát 1726-ban megerősítették.

Tiszadob egyik fontos eseménye volt a Tisza-szabályozás, mely ma már kultúrtörténeti jelentőséggel bír.

1846. augusztus 27.-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett gróf Széchenyi István első ünnepélyes kapavágásával vette kezdetét az egész Tisza-szabályozás. A munka a Dob-Szederkényi 8.1 km hosszú átvágással, ezzel párhuzamosan a balpartgát építésével kezdődött. Az első kapavágás emlékére a balparti gát “Széchenyi-gát” nevet kapta. A leghosszabb átvágást gróf Andrássy Gyuláról nevezték el, mert Ő az elsők között kapcsolódott be az országos mozgalomba és birtokán kezdődött el a nagy munka, amely megszüntette a Tisza hurokszerű kanyarulatait.

A munkálatok megkezdésének helyén, az urkomi magaslaton egymás közelében találhatóak azok az emlékművek, melyet a helyiek hármas-emlékműnek neveznek. Zarándokhely, a Tisza-szabályozás “panteonja”. (ONÁ)

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar szabályozási munkálatainak elismerése jeléül állított emlékoszlopán, a következő felirat olvasható:

Gróf Széchenyi Istvánnak a Tiszaszabályozás nagy műve megindítójának, ahol ő maga a munkát megkezdte, hálás emlékül emelte az Alsó – Zabolchi Tiszaszabályozó Társulat 1865.

“Két hatalom versenge soká e róna bírásán
Emberi szorgalom és a vizek ős eleme.
Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szorítá
Szózata, s a nagy tér szabad és a mienk.”

 /Szász Károly/

Vásárhelyi Pál kiváló vízimérnök, hűséges munkatárs, akinek átfogó tervei alapján indították el a szabályozás munkálatait, az Országos Vízügyi Hivatal 1969-ben állított emlékművet. A monumentális Vásárhelyi-szobor, illetve a mellvéden lévő dombormű, amely a szabályozási munkamozzanatokat ábrázolja Gantner Jenő szobrász alkotása. A szobor alatt Vörösmarty Mihály sorai olvashatóak

“Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja!
Látom-e zöld koszorús róna virányidat?
Eljön-e a délibáb tündérpalotával álmom
Képeihez, szebbnek festeni a honi tért?
Óh, siket és vak föld, de ha nemzetem egykor idézné
Hű nevemet, lelkem hallja, s megérti e szót.”

A gróf Andrássy Gyula emlékművét 1909-ben emelték, mely Sárkány István szobrászművész alkotása. Az emlékmű nyugati oldalán a következő sorok olvashatóak:

“Gróf Andrássy Gyulának a Tisza-szabályozás körül kifejtett érdemei elismeréséül 1909.”

A mesterségesen képzett kis halom tetején áll az Ármentesítő Társulat által épített mű. A szemcsés homokkőből emelt, három oszlopos, nagy teherbírású tömör oszlop, mintha három emberi kar: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál és Andrássy Gyula emlékét jelképezné. Egy vörösréz gömböt, a Földünket tartják kezükben.